Magyarország biztonságát növeli a NATO-csúcson született valamennyi döntés - jelentette ki a miniszterelnök a közmédiának nyilatkozva pénteken Newportban, az észak-atlanti szövetség csúcstalálkozójának helyszínén.
A Die Welt című konzervatív német lap Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszterrel, európai uniós biztosjelölttel közölt interjút pénteki számában "Oroszország elfordul majd Európától" címmel. A magyar politikust kérdezték az orosz-ukrán válságról és Magyarország ehhez fűződő viszonyáról is.
Önbecsapás azt állítani, hogy az Európai Unió szankciós politikája Oroszországgal szemben sikeres, hogy ennek folytatása elegendő, és meg fogja oldani a konfliktust - jelentette ki az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozójára érkezve Orbán Viktor miniszterelnök.
Határozottan, józan ésszel, az eredményeink hangsúlyozásával kell képviselni külföldön a magyar intézkedéseket, a nagyköveteknek az eddigieknél hangsúlyosabban kell kapcsolatot kell tartaniuk a vállalatokkal és ezen keresztül is törekedni kell a befektetők Magyarországra vonzásában - ezeket a fő üzeneteket adta át Magyarország külföldre akkreditált nagyköveteinek szokásos éves értekezletén Orbán Viktor. A kormányfő érzékeltette, hogy a foglalkoztatáspolitikában, az állam által kínált munkahely-teremtési rendszerben nem lesz változás, és részben ezen, részben pedig a külföldről ide csábított befektetők által teremtett munkahelyeken keresztül kell törekedni az 5 millió magyarországi foglalkoztatott elérésére. Ezzel párhuzamosan az is cél, hogy az exportra termelő magyarországi kis- és középvállalatok száma 2500-ról 12 ezerre növekedjen, illetve a keleti nyitás jegyében az Európai Unión kívüli országok súlya a magyar exporton belül 2018-ra előbb 33%-ra, majd később 50%-ra növekedjen. Orbán megjegyezte: Magyarországnak a legrosszabbkor jött az orosz válság.
Jobb lábon lőni magunkat, mint hagyni, hogy főbe lőjenek minket - így kommentálta pénteken Brüsszelben Linas Antanas Linkevicius litván külügyminiszter Orbán Viktornak a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elhangzott kijelentését.
Az Európai Unió leggyorsabb második negyedéves GDP-növekedése a magyar volt, ami a működőképes magyar modellt bizonyítja és a lakossági fogyasztás miatt van még tartalék a gazdaságban - többek között ezt mondta az MR1-Kossuth Rádiónak adott ma reggeli interjúban Orbán Viktor. A kormányfő szavai szerint arra kell törekedni, hogy 5 millióra bővüljön az adófizető munkavállalók köre, így jutunk majd el a munkaalapú gazdaságszerkezethez. Leszögezte: válsághelyzetben a magyar államnak nem a nyugati liberális demokrácia mentén kell gondolkodnia, hanem igenis kötelessége, hogy akár sok százezernyi munkahelyet teremtsen a dolgozni akaró magyaroknak. A tusnádfürdői beszédével kiváltott jelentős hazai és nemzetközi visszhangot természetesnek nevezte, igaz elismerte, hogy a környezetében is sokan lebeszélnék az ilyen gondolatébresztő beszédekről, közben viszont újra kifejtette nézeteit a liberális demokráciáról. A műsorban a sikerek mellett a nehézségekről is beszélt, így például arról, hogy az Oroszországgal szemben hozott EU-szankciókkal a közösség lábon lőtte magát, így ez a politika nem áll a magyar nemzet érdekében, még ha jogos is az orosz lépések tükrében. Azt is elismerte, hogy jogosan vetik Magyarország szemére, hogy NATO-tagként nem tartja be a katonai kiadásokra vállalt kötelezettségét.
Az Oroszországgal szembeni gazdasági szankció politikája ellentétes a magyar nemzeti érdekkel - mondta el a közrádió ma reggeli szokásos interjújában Orbán Viktor. A kormányfő a tegnap közzétett váratlanul jó magyar GDP-adatról is kifejtette véleményét, ő úgy látja, hogy az annak köszönheti, hogy a magyarok dolgozni akarnak és amíg ez így marad, addig az eredmények jönni fognak.
Öt olyan ország van ma az Európai Unióban, ahol a hazai tulajdonú bankok részaránya meghaladja a 90%-ot, és három, ahol a 10%-ot sem éri el. Magyarország az MKB állami megvásárlásával megelőzheti Belgiumot, de még így is csak a középmezőnyben foglal majd helyet. 27 országból (Horvátországot még nem tartalmazza a statisztika) 13-ban nagyobb 50%-nál a hazai részarány, Magyarországgal a szám 14-re nő.
Francis Fukuyama, a világhírű amerikai politológus, történész és filozófus is elolvasta Orbán Viktor egy héttel ezelőtti tusványosi beszédét és hivatalos Twitter-oldalán nem is hagyta szó nélkül.
"Terjed az illiberális eszme" címmel közölt véleménycikket a Wall Street Journal, melyben a neves gazdasági lap Orbán Viktor múlt szombati kijelentését elemzi, tágabb kontextusba helyezve azt. Az írás alcíme szerint Magyarország vezetőjének kijelentése figyelmeztetés az engedékeny Nyugat számára. Közben a Huffington Post is külön cikkben számol be a magyar miniszterelnök legutóbbi szavairól, és felveti az uniós felfüggesztés lehetőségét is.
Meglehetősen rossz példákat választott a miniszterelnök Tusnádfürdőn, amikor a magyar sikerhez keresett mintákat. Az országok egy része egyáltalán nem sikeres, mások pedig legfeljebb olyan módon sikeresek, ahogyan mi soha nem lehetünk azok. Szerencsére.
Az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amely nem liberális természetű. Erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn, a 25. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén tartott előadásában.
Talán hihetetlen, de igaz: az MKB megvásárlásával gyakorlatilag teljesül Orbán Viktor régi célja, hogy a magyar bankszektor legalább 50%-a magyar irányítás alá kerüljön. De vajon mit akar a kormány a bankkal, és mennyibe fog kerülni az adófizetőknek az irdatlan nagy veszteségeket felhalmozott bank működtetése? Esetleg jó üzletet csinált a magyar állam? 10 kérdés és 10 válasz formájában járjuk körbe az MKB megvásárlását.
A magyar kormány kifejezte részvétét a vélhetően lelőtt maláj utasszállító gépen életét vesztettek családtagjainak - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió péntek reggeli műsorában. A hirado.hu összefoglalója szerint a kormányfő a tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által bejelentett költségvetési zárolásokat úgy jellemezte: szükség nem volt rájuk, de óvintézkedésként mindenképp kellettek.
A magyar miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában több kinyilatkoztatást is tett a devizahitelekkel kapcsolatban. Elmondása szerint a problémát a forintosítással oldják majd meg teljesen, aminek költségeiben az állam is részt vállalhat. Az is kiderült, hogy a forinthiteleknél végrehajtott kamatemeléseket is vizsgálhatják a későbbiekben.
David Cameron brit miniszterelnök hivatalosan is jelezte, hogy pénteken szavazást kér a bizottsági elnökjelölt személyéről. Egyelőre nem világosak ugyanakkor a magyar kormányfő szándékai, aki valószínűleg csak az utolsó órákban dönti majd el, hogy arra a Jean-Claude Junckerre, vagy ellene szavazzon, aki egyébként élvezi a tagállamok túlnyomó többségének a támogatását - számol be a BruxInfo a ma kezdődő kétnapos uniós csúcstalálkozó legfontosabb várható eseményei kapcsán.
Fredrik Reinfeldt svéd és Mark Rutte holland kormányfő is kijelentette szerdán, hogy Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnököt támogatja az Európai Bizottság elnöki posztjára, ha az EU állam- és kormányfőinek minősített többsége és az Európai Parlament is őt favorizálja.
Kétnapos csúcstalálkozóra készülnek az Európai Unió vezetői, ahol több kényes kérdés is az asztalra kerülhet. Már nemcsak az Európai Bizottság új elnökének megválasztásáról van vita az európai állam- és kormányfők között, hanem a költségvetési szabályok jövőjéről is. A politikusok már az EU-csúcs előtt igyekeznek leszögezni álláspontjaikat a kérdésben, Orbán Viktor is határozott véleményt mondott.
Folytatódik Lengyelországban a lehallgatási botrány, melynek hétfői hullámai egészen Magyarországig értek. A Wprost című lengyel hetilap legújabb beszámolója a PKN Orlen elnöke és lengyel pénzügyminiszter közötti, idén januári beszélgetést hozta nyilvánosságra, melynek során Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatójának a neve is felmerült. A PKN Orlen első embere már hivatalos közleményt is kiadott.
Ha David Cameron tartja magát az ígéretéhez, jövő pénteken az EU történetében először a tagállamok vezetői szavazással állítanak majd jelöltet az Európai Bizottság élére. Mivel nem alakult ki konszenzus Jean-Claude Juncker személyéről, az Európai Tanács "megerősített" minősített többséggel szavazhat bizalmat a volt luxemburgi kormányfőnek, teljesen elszigetelve a brit miniszterelnököt - írja a legfrissebb fejleményeket összefoglaló cikkében a BruxInfo. Ezek fényében kérdés, hogy Orbán Viktor - aki eddig határozottan ellenezte Juncker megválasztását - melyik oldalra áll.
Joe Biden visszalépését követően.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
Hamarosan kezdődnek a tárgyalások.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
